Prológus

Sziasztok!Itt van az új blogom remélem hogy jól fordítottam.A nyitás napja Szerda lesz és minden szerdán szeretnék hozni részt.Jó olvasást.

Körülnéztem a helységben.Egymást lökdöső izzadt testek és fáradt párok,mialatt alkoholisták himbálóztak jobbra-balra,fütyültek nekem,miközben próbáltam a lehető leggyorsabban eltűnni.Megbotlottam párszor lábakban,és táskákban amik gondatlanul a földön hevertek, a körülöttem lévő emberek pedig óvatos pillantással figyeltek,ahogy elsétáltam mellettük.

Mit csinálok?
Utálom a házibulikat.Az alkohol erős szaga mindenhol,az emberek szó szerint a táncparketten ba**nak,részeg férfiak pedig próbálnak fogdosni,drog dílerek tűnnek fel, izzadt testek és elkeseredett lányok túl megerőltető módszereket próbálnak ki.
Végül elértem a szoba végébe, nekitámaszkodtam a sima,fehér falnak,és még egyszer körülnéztem.Semmi sem keltette fel az érdeklődésem,semmi sem történt,csak a szokásos party szokásos részeg tinédzserekkel,akik le akarnak feküdni egymással.
'Hé bébi van kedved velem jönni?Meg tudom mutatni,hogy hogy szórakozz jól.' Egy pasas jött felém,rám vigyorgott,hallani lehetett a hangjában,hogy teljesen részeg.
Nem tudom miért,de mindig megtalálom a részegséget egy férfiban.Az égetett szeszes ital szaga áradt ki a szájából,ez felkavarta a gyomromat és bizonyára nem egy jó út felé vezet ez.Úgy értem,akarnád,hogy egy részeg hapsi jöjjön hozzád szexuális szándékokkal,aki másnap már nem is fog emlékezni semmire?
'Nem,köszönöm.Jól vagyok.' Kedvesen válaszoltam,összecsikorgattam a fogaimat,és az öklömet markoltam,remélve,hogy elmegy.Felfogta az üzenetet,morgott egyet,és továbblépett,várhatóan tovább keresve másvalakire,akit elvihet.
Különböző gondolatok cikáztak a fejemben pillanatnyilag,mi van ha valaki más is jönni fog,és mit fogok tenni következőre,hogy jutok ki innen,és mi van,ha a ruhám túl rövid vagy túl sokat mutat.
De volt az az érzésem… Az a rémísztő érzés,mikor valaki figyel.Félelem.Hirtelen nagyon öntudatos lettem,és aggódó.Aggódó,mert nem tudtam ki figyelt,és ha követ engem,mi van ha ő egy sorozatgyilkos.Szorosan megfogtam a táskám,egy kicsit megigazítottam a ruhám,szóval nem volt nagyon leleplező.
Elköszöntem a barátaimtól,figyeltem őket pár másodpercig,ahogy táncolnak random idegenekkel,aztán gyorsan kifelé mentem,arrébb toltam pár részeg izzadt testet,ahogy átbotlottam rajtuk.De az érzés még mindig ott volt.Valaki követett,utáltam ezt.Utálom az érzést,olyan sebezhető,még ha nem is tudom miért.De nem volt sokkal később,mikor rájöttem.
A fejem forgott,a cipőm súrolta a köves talajt a járdán.A hideg levegő olyan volt,mintha egy tonna tégla vágna fejbe,nagy különbség a forró izzadt levegőhőz képest,ami a házban volt.Lehajoltam és megpillantottam a táskámat,körbecsoszogtam pár pillanatig és kivettem egy gyógyszeres csomagot,és bekaptam egy pár tablettát,hagytam,hogy lecsússzon a torkomon.A fejem zsongott,ezért nehéz volt koncentrálni arra,amit csináltam.
Visszahelyeztem a csomagot a táskámba és becipzároztam.Vettem egy mély lélegzetet,mielőtt gyorsan átmentem volna az utcán,sötét sikátorokon,és átjárón.Megragadtam szorosan a táskám,és gyakran lehúztam a ruhámat.Otthon akartam lenni amilyen hamar csak lehetséges volt,isten tudja mennyi az idő,és csak be akartam huppanni a selymes ágyikómba,aztán aludni.
Ahogy lesétáltam az átjárón,hirtelen síri csönd lett.Semmi halk moraj a kocsiktól,semmi halk beszélgetés az emberektől,és nem csiripeltek a madarak a fészkeik körül,semmi.Vártam egy pillanatot,és csak élveztem a kivételes csöndet.Folytattam tovább a sétát lefele az úton,mikor hirtelen hallottam valamit…egy ágreccsenést.Nagyon hangos volt a csöndben.Egy ág csattant,és hallottam ahogy valaki káromkodik.A hang közelebbről jött.Túl közelről.Határozottan megfordultam,de a rémület ellenére nem láttam semmit arra.Egyáltalán nem.
Nem tudtam melyik a rosszabb,tudni,hogy volt ott valami,és tudni,hogy mi volt az , vagy tudni,hogy volt ott valami,de még nem tudni,hogy mi az..mindegy melyik a rosszabb,semelyik sem kellemes.Egy dolog bizonyos volt..Valami biztos,hogy volt ott,és én nem fogom megvárni,hogy megtudjam,mi az.
Megfordultam,gyors sebességgel elindultam lefele az átjárón,és hallottam valakit futni mögöttem,a sebességét pedig elég jól felgyorsította.Követett engem.Elkezdtem kocogni az átjáró végéig és élesen befordultam jobbra,de az ember aki követett elkezdett kocogni ugyanúgy,mint én.A szívem szó szerint verte a mellkasomat.Alig volt levegőm,fújtattam.Tényleg ki kellett dolgoznom,hogy merre tudnék könnyen kijutni.Futottam,gyorsan le az út végéig,és befordultam balra,de hallottam a heves lélegzetvételt nem sokkal mögöttem,és tudtam,közel van.Erőltettem a lábaimat,és elkezdtem még gyorsabban futni,közben szorosan tartottam a táskám,és a ruhám alját,remélve,hogy nem csúszik fel.Akárki is volt mögöttem,sokkal gyorsabb volt,mint én,de hallottam egy nagy puffanást,de ez nem adott túl sok időt.
Lefordultam egy sötét sikátorhoz,és erősen futottam a végébe,de valami elkapta a tekintetem,ami teljesen megijesztett.Egy piros tábla volt velem szemben.
Zsákutca.
Rohadt Zsákutca.
Megálltam pihenni.Hevesen lélegeztem,és próbáltam kontrollálni a légzésem.Lekuporodtam kissé és lehajoltam.Próbáltam normálisan lélegezni,miközben a kezemet pihentettem a könyökömön.Készen voltam megfordulni,de féltem attól,hogy az életemnek hamarosan vége.Nagyon óvatosan megfordultam,felkészítettem magam a legrosszabbra.Szemtől-szemben ott állt,nyilvánvalóan próbálta magát kifújni.A kapucnija fent volt,az arca árnyékos volt,ezért nem láttam,hogy ki ő.
Csak egy titokzatos kapucnis figura.Nagyszerű.
Hallottam egy nagyon lassú kuncogást az ajkai közül,valószínűleg méterekre állt tőlem,de minden bizonnyal túl közel állt.Elfordította a fejét kissé tőlem,figyelte,hogy más néz-e minket,aztán visszafordult,rám nézett,és megint nevetett.Néhány lépést tett felém,szóval már mellettem állt.Nekilökött a sikátor falának,a hátam nekicsapódott a hideg téglafalnak,és nyöszörögtem egyet a hirtelen jött erős érintkezéstől.
Egy magas alak volt,kissé felém tornyosult,ami még ijesztőbbé tette.Az erélye rendkívül vonzó volt,nagyon megdöbbentő.Féltem,semmi kétség e felől.Finoman borzongtam,és lapultam a szorítása alól.De szerintem ez őt csak még jobban felbátorította a folytatáshoz.Ahogy alátámasztotta a szorítását,újra kuncogott.Elsodort egy hajszálat az arcomból,és egyenesen a szemembe nézett,az egyik karja pedig a derekamat fogta.
'Már vártam rád.'