3.Fejezet

*Zayn szemszöge*

‘Teljesen megőrültél?!’ Sziszegtem.Mármint,megáll a kocsival a főnök háza előtt,miközben Belle velünk van!Meg akar öletni minket?!Óvatosan figyeltem a reakcióját,önelégülten elvigyorodott,mutatva a gödröcskéit.Felnézett a földről,ahogy feltekertem az ablakot.A szemem sarkából Bellet figyeltem,ő rám és a másik pasasra nézett.Tanácstalannak,és egészen rémültnek nézett ki.‘Meg kell mutatnunk neki!’Nem elfeledkezve,hogy hogy fog fizetni nekünk!’ Mondta izgatottan,majd megnyalta az ajkát,közben rám és Bellere nézve vigyorgott.Egy fasz,azt hittem van egy tervünk.‘Nem!Nem,én vele vagyok!Nem fogjuk csak úgy tovább adni,távol kell tartanunk tőle,nincs biztonságban mellette.’ Utasítottam határozottan.Védelmezően közelebb csúsztam Bellehez,ahogy ő lapult.A reakciója önelégült vigyorból feszültre,és dühösre váltott.Összehúzta a szemöldökét,az ajka hirtelen egy egyenes vonallá lett,és megvakarta a tarkóját.‘Ezt kell tennünk.És már nem tudsz megállítani,már itt vagyunk,és nem fordulok vissza.’ Mondta,megint elvigyorodott,kikapcsolta a biztonsági övét, kinyitotta a kocsi ajtaját,és kiszállt.Elsétált Belle ajtójához,és kinyitotta,én pedig megpróbáltam szorosan megragadni a karját,a kezemmel szorosan fogtam a derekát,és felhúztam az ölembe.‘A halott testemen át.’ Figyelmeztettem,megmutatva,hogy nem félek tőle,és attól sem,ha megöl,ha Bellenek nem esik baja.‘Majd megbeszéljük.De most szállj ki a kocsiból,és ne legyél hülye.’ Figyelmeztetett,majd beugrott a kocsiba,és elkezdett rosszul bánni Bellel,megpróbálta kivenni a szorításom alól,de nem hagytam.Meghúzta a haját,Belle pedig sikított a fájdalomtól,és ettől az egész nyugtalan helyzettől,mi pedig nem vettük észre,hogy a ház hátsó ajtaja kissé kinyílt.‘Zayn?Harry?Ti vagytok? Hallottam azt a szörnyű,utálatos hangot az autó felé.Harry ezt megelégelte,ezért megadtam neki a lehetőséget,hogy otthagyjon engem és Bellet a kocsiban,és odatoltam őt az anyósülésre.'Bújj el Belle,csak rejtőzz el oda.' Suttogtam,ő pedig lesüllyedt az ülés alá,így csak a cipőjét lehetett látni.Hála istennek,hogy olyan pici.'Mi a bajod?' Morogta Harry,miközben lerázta magáról a száradt sarat,és levette a ruháját.Hallottam valaki mást errefelé sétálni,és hevesen lélegezni.'Idehoztátok őt?' Mohón kérdezte a főnök,közben rám és Harryre nézett,figyelte,hátha észreveszi rajtunk a blöffölés jelét.Mielőtt Harry lerombolhatná a tervem,gyorsan megrúgtam a lábát.'Nem,sajnos még nem.' Gyorsan válaszoltam,kiszálltam a kocsiból,és Harry mellé álltam.Rám meresztette a szemét,aztán mindketten visszanéztünk a főnökre.'Tudom,hogy hazudsz Zayn.Mit mondtam neked?Ha hazudsz,meg leszel büntetve.Harry,hozd ide a lányt.' Mondta.Az arca tele volt gonoszsággal.Borostyánkő fekete szeme volt,barna haja,valószínűleg 50 éves volt,és rohadtul ijesztő.De sosem értettem meg,hogy miért akarja Bellet.Sosem mondta el,hogy miért,megkérdeztem volna,de elhessegetné,és témát váltana.Harry bólintott,és beugrott a kocsiba,én megpróbáltam odamenni,és megmenti Bellet,de a főnök megragadta a vállam,és odaszorította a nyakcsontomhoz,ezzel szédülté téve.'Azt javaslom azt tedd,amit Zaynnek mondtam.' Parancsolta.Bólintottam,ő arrébb lökött,ahogy megfogtam a vállamat fájdalmamban.Visszanyertem a tekintetem,és a kocsi másik oldalához futottam,ahol Belle volt,és kirántottam őt az ülés alól,még Harry előtt.'ZAYN!ÁLLJ LE' Üvöltötte Harry,én kisegítettem őt a kocsiból,még mindig borzongott félelmében,néhány könnycsepp hullott le az arcán,és nyöszörgött.'Zayn nem akarod,hogy a drága Annabellednek bántódása essen,igaz?' Hallottam ahogy a főnök kérdezi,elnevette magát,és elindult felénk,kissé botorkált a sötétben.'Gyerünk Belle,el kell tűnnünk innen.' Suttogtam a fülébe,ő gyengén bólintott,megragadtam a karját,majd elfutottunk be az erdőbe.*Annabelle szemszöge*Körülbelül 3 percig bújkáltam az ülés alatt,nagyon kényelmetlen volt.Meg voltam rázkódtatva,mert nem tudtam,hogy mi fog velem történni.Hallottam egy másik férfi hangját,sokkal idősebb volt,de a hangja nagyon bizalmas.Nem tudtam ki az,és megrázkódtam,mikor megéreztem Harryt,azt hiszem ez a neve,megpróbált megragadni,és megemelni,nem tudtam mit tegyek.Az egyetlen akiben bíztam,az Zayn.Annak ellenére,hogy elrabolt,ő volt az,aki megpróbált megmenteni,és elrejteni,gondolom a biztonságom érdekében tette.De Harry simán becsapna engem,és nem éreztem magam biztonságban mellette.Sírni és nyöszörögni kezdtem,mikor erős karokat éreztem a derekamon,és kiszedett a kocsiból.Zayn megint megmentett,komolyan nem tudtam,mit gondoljak.Rápillantottam,és ijedtnek tűnt.Eléggé aggódónak nézett ki,szenvedés öntötte el a szemeit,kissé rázkódott,mivel fogott,én is éreztem.'El kell tűnnünk.' Mormolta,éreztem a meleg leheletét a nyakamon,bólintottam.Vezetett az erdőbe,de valaki követett minket.Gyorsan megfordultam,szemtől szemben találtam magam azzal az emberrel,aki 10 évig tönkretette az életemet.'Gyerünk Annabelle,milyen jó,hogy újra látlak.' Vigyorgott,a kezeit az arcomra tette,és kissé megcirógatta.Nem tudtam megmozdulni.A földhöz voltam fagyva,levegőt sem vettem,csak álltam ott,merev tekintettel.Hogy jöhetett vissza?Zayn védelmezően közelebb jött,köztem,és a férfi közt állt.Megfogta a kezem,és kissé szorongatta.'Ismered őt Belle?' Kérdezte,én attól a ponttól kezdve,hogy megláttam,lefagytam.Erőtlenül bólintottam,majd elfordultam.'Kérlek Zayn,menjünk.Légyszíves.' Suttogtam,bólintott,és még mielőtt a férfi előrébb tudott volna jönni,Zayn elhúzott a merev helyzetemből,és elmenekültünk.El a háztól,el Harrytől,és el a férfitól,aki pokollá tette a gyerekkorom nagy részét.'El fogod mondani,hogy mi volt ez az egész?' Kérdezte Zayn két levegővétel között,miközben tovább futottunk,botorkálva az erdőben fák és növények közt.'Most nem ez a megfelelő idő.' Suttogtam,ahogy további néhány könnycsepp áramlott az arcomról,mikor visszaemlékeztem a kegyetlen emlékekre abból az időből,de ez nem változtatott meg egy dolgot.Mindegy,hogy 10 éve volt,vagy 100 éve,megtörtént,és sosem fogok megbocsátani neki.Zayn észrevette a könnyeimet,gyorsan megállt,ezzel megállítva engem is.Körbefonta a karjával a derekam,gyengéden hozzáért az arcomhoz,elsöpörve a könnyeket,és emlékeket.Előrehajolt,az orraink érintkeztek,pár másodpercig habozott,mielőtt az ajkaing egymásnak nyomódtak.Lehunytam a szemeim,és körbefontam a karomat a nyaka körül,míg ő a derekamra csúsztatta a kezét,és az ajkaink szinkronban mozogtak.Az érzés a gyomromban volt,próbáltam megállítani a szikrákat,amelyek ki akartak törni,de kontrollálhatatlanak voltak.Úgy értem,az baj,ha csókolózol az elrablóddal,és élvezted,többért vágyakozva?Ez csak a kezdet volt.

‘Teljesen megőrültél?!’ Sziszegtem.Mármint,megáll a kocsival a főnök háza előtt,miközben Belle velünk van!Meg akar öletni minket?!Óvatosan figyeltem a reakcióját,önelégülten elvigyorodott,mutatva a gödröcskéit.Felnézett a földről,ahogy feltekertem az ablakot.A szemem sarkából Bellet figyeltem,ő rám és a másik pasasra nézett.Tanácstalannak,és egészen rémültnek nézett ki.‘Meg kell mutatnunk neki!’Nem elfeledkezve,hogy hogy fog fizetni nekünk!’ Mondta izgatottan,majd megnyalta az ajkát,közben rám és Bellere nézve vigyorgott.Egy fasz,azt hittem van egy tervünk.‘Nem!Nem,én vele vagyok!Nem fogjuk csak úgy tovább adni,távol kell tartanunk tőle,nincs biztonságban mellette.’ Utasítottam határozottan.Védelmezően közelebb csúsztam Bellehez,ahogy ő lapult.A reakciója önelégült vigyorból feszültre,és dühösre váltott.Összehúzta a szemöldökét,az ajka hirtelen egy egyenes vonallá lett,és megvakarta a tarkóját.‘Ezt kell tennünk.És már nem tudsz megállítani,már itt vagyunk,és nem fordulok vissza.’ Mondta,megint elvigyorodott,kikapcsolta a biztonsági övét, kinyitotta a kocsi ajtaját,és kiszállt.Elsétált Belle ajtójához,és kinyitotta,én pedig megpróbáltam szorosan megragadni a karját,a kezemmel szorosan fogtam a derekát,és felhúztam az ölembe.‘A halott testemen át.’ Figyelmeztettem,megmutatva,hogy nem félek tőle,és attól sem,ha megöl,ha Bellenek nem esik baja.‘Majd megbeszéljük.De most szállj ki a kocsiból,és ne legyél hülye.’ Figyelmeztetett,majd beugrott a kocsiba,és elkezdett rosszul bánni Bellel,megpróbálta kivenni a szorításom alól,de nem hagytam.Meghúzta a haját,Belle pedig sikított a fájdalomtól,és ettől az egész nyugtalan helyzettől,mi pedig nem vettük észre,hogy a ház hátsó ajtaja kissé kinyílt.‘Zayn?Harry?Ti vagytok? Hallottam azt a szörnyű,utálatos hangot az autó felé.Harry ezt megelégelte,ezért megadtam neki a lehetőséget,hogy otthagyjon engem és Bellet a kocsiban,és odatoltam őt az anyósülésre.'Bújj el Belle,csak rejtőzz el oda.' Suttogtam,ő pedig lesüllyedt az ülés alá,így csak a cipőjét lehetett látni.Hála istennek,hogy olyan pici.'Mi a bajod?' Morogta Harry,miközben lerázta magáról a száradt sarat,és levette a ruháját.Hallottam valaki mást errefelé sétálni,és hevesen lélegezni.'Idehoztátok őt?' Mohón kérdezte a főnök,közben rám és Harryre nézett,figyelte,hátha észreveszi rajtunk a blöffölés jelét.Mielőtt Harry lerombolhatná a tervem,gyorsan megrúgtam a lábát.'Nem,sajnos még nem.' Gyorsan válaszoltam,kiszálltam a kocsiból,és Harry mellé álltam.Rám meresztette a szemét,aztán mindketten visszanéztünk a főnökre.'Tudom,hogy hazudsz Zayn.Mit mondtam neked?Ha hazudsz,meg leszel büntetve.Harry,hozd ide a lányt.' Mondta.Az arca tele volt gonoszsággal.Borostyánkő fekete szeme volt,barna haja,valószínűleg 50 éves volt,és rohadtul ijesztő.De sosem értettem meg,hogy miért akarja Bellet.Sosem mondta el,hogy miért,megkérdeztem volna,de elhessegetné,és témát váltana.Harry bólintott,és beugrott a kocsiba,én megpróbáltam odamenni,és megmenti Bellet,de a főnök megragadta a vállam,és odaszorította a nyakcsontomhoz,ezzel szédülté téve.'Azt javaslom azt tedd,amit Zaynnek mondtam.' Parancsolta.Bólintottam,ő arrébb lökött,ahogy megfogtam a vállamat fájdalmamban.Visszanyertem a tekintetem,és a kocsi másik oldalához futottam,ahol Belle volt,és kirántottam őt az ülés alól,még Harry előtt.'ZAYN!ÁLLJ LE' Üvöltötte Harry,én kisegítettem őt a kocsiból,még mindig borzongott félelmében,néhány könnycsepp hullott le az arcán,és nyöszörgött.'Zayn nem akarod,hogy a drága Annabellednek bántódása essen,igaz?' Hallottam ahogy a főnök kérdezi,elnevette magát,és elindult felénk,kissé botorkált a sötétben.'Gyerünk Belle,el kell tűnnünk innen.' Suttogtam a fülébe,ő gyengén bólintott,megragadtam a karját,majd elfutottunk be az erdőbe.*Annabelle szemszöge*Körülbelül 3 percig bújkáltam az ülés alatt,nagyon kényelmetlen volt.Meg voltam rázkódtatva,mert nem tudtam,hogy mi fog velem történni.Hallottam egy másik férfi hangját,sokkal idősebb volt,de a hangja nagyon bizalmas.Nem tudtam ki az,és megrázkódtam,mikor megéreztem Harryt,azt hiszem ez a neve,megpróbált megragadni,és megemelni,nem tudtam mit tegyek.Az egyetlen akiben bíztam,az Zayn.Annak ellenére,hogy elrabolt,ő volt az,aki megpróbált megmenteni,és elrejteni,gondolom a biztonságom érdekében tette.De Harry simán becsapna engem,és nem éreztem magam biztonságban mellette.Sírni és nyöszörögni kezdtem,mikor erős karokat éreztem a derekamon,és kiszedett a kocsiból.Zayn megint megmentett,komolyan nem tudtam,mit gondoljak.Rápillantottam,és ijedtnek tűnt.Eléggé aggódónak nézett ki,szenvedés öntötte el a szemeit,kissé rázkódott,mivel fogott,én is éreztem.'El kell tűnnünk.' Mormolta,éreztem a meleg leheletét a nyakamon,bólintottam.Vezetett az erdőbe,de valaki követett minket.Gyorsan megfordultam,szemtől szemben találtam magam azzal az emberrel,aki 10 évig tönkretette az életemet.'Gyerünk Annabelle,milyen jó,hogy újra látlak.' Vigyorgott,a kezeit az arcomra tette,és kissé megcirógatta.Nem tudtam megmozdulni.A földhöz voltam fagyva,levegőt sem vettem,csak álltam ott,merev tekintettel.Hogy jöhetett vissza?Zayn védelmezően közelebb jött,köztem,és a férfi közt állt.Megfogta a kezem,és kissé szorongatta.'Ismered őt Belle?' Kérdezte,én attól a ponttól kezdve,hogy megláttam,lefagytam.Erőtlenül bólintottam,majd elfordultam.'Kérlek Zayn,menjünk.Légyszíves.' Suttogtam,bólintott,és még mielőtt a férfi előrébb tudott volna jönni,Zayn elhúzott a merev helyzetemből,és elmenekültünk.El a háztól,el Harrytől,és el a férfitól,aki pokollá tette a gyerekkorom nagy részét.'El fogod mondani,hogy mi volt ez az egész?' Kérdezte Zayn két levegővétel között,miközben tovább futottunk,botorkálva az erdőben fák és növények közt.'Most nem ez a megfelelő idő.' Suttogtam,ahogy további néhány könnycsepp áramlott az arcomról,mikor visszaemlékeztem a kegyetlen emlékekre abból az időből,de ez nem változtatott meg egy dolgot.Mindegy,hogy 10 éve volt,vagy 100 éve,megtörtént,és sosem fogok megbocsátani neki.Zayn észrevette a könnyeimet,gyorsan megállt,ezzel megállítva engem is.Körbefonta a karjával a derekam,gyengéden hozzáért az arcomhoz,elsöpörve a könnyeket,és emlékeket.Előrehajolt,az orraink érintkeztek,pár másodpercig habozott,mielőtt az ajkaing egymásnak nyomódtak.Lehunytam a szemeim,és körbefontam a karomat a nyaka körül,míg ő a derekamra csúsztatta a kezét,és az ajkaink szinkronban mozogtak.Az érzés a gyomromban volt,próbáltam megállítani a szikrákat,amelyek ki akartak törni,de kontrollálhatatlanak voltak.Úgy értem,az baj,ha csókolózol az elrablóddal,és élvezted,többért vágyakozva?Ez csak a kezdet volt.‘Teljesen megőrültél?!’ Sziszegtem.Mármint,megáll a kocsival a főnök háza előtt,miközben Belle velünk van!Meg akar öletni minket?!Óvatosan figyeltem a reakcióját,önelégülten elvigyorodott,mutatva a gödröcskéit.Felnézett a földről,ahogy feltekertem az ablakot.A szemem sarkából Bellet figyeltem,ő rám és a másik pasasra nézett.Tanácstalannak,és egészen rémültnek nézett ki.‘Meg kell mutatnunk neki!’Nem elfeledkezve,hogy hogy fog fizetni nekünk!’ Mondta izgatottan,majd megnyalta az ajkát,közben rám és Bellere nézve vigyorgott.Egy fasz,azt hittem van egy tervünk.‘Nem!Nem,én vele vagyok!Nem fogjuk csak úgy tovább adni,távol kell tartanunk tőle,nincs biztonságban mellette.’ Utasítottam határozottan.Védelmezően közelebb csúsztam Bellehez,ahogy ő lapult.A reakciója önelégült vigyorból feszültre,és dühösre váltott.Összehúzta a szemöldökét,az ajka hirtelen egy egyenes vonallá lett,és megvakarta a tarkóját.‘Ezt kell tennünk.És már nem tudsz megállítani,már itt vagyunk,és nem fordulok vissza.’ Mondta,megint elvigyorodott,kikapcsolta a biztonsági övét, kinyitotta a kocsi ajtaját,és kiszállt.Elsétált Belle ajtójához,és kinyitotta,én pedig megpróbáltam szorosan megragadni a karját,a kezemmel szorosan fogtam a derekát,és felhúztam az ölembe.‘A halott testemen át.’ Figyelmeztettem,megmutatva,hogy nem félek tőle,és attól sem,ha megöl,ha Bellenek nem esik baja.‘Majd megbeszéljük.De most szállj ki a kocsiból,és ne legyél hülye.’ Figyelmeztetett,majd beugrott a kocsiba,és elkezdett rosszul bánni Bellel,megpróbálta kivenni a szorításom alól,de nem hagytam.Meghúzta a haját,Belle pedig sikított a fájdalomtól,és ettől az egész nyugtalan helyzettől,mi pedig nem vettük észre,hogy a ház hátsó ajtaja kissé kinyílt.‘Zayn?Harry?Ti vagytok? Hallottam azt a szörnyű,utálatos hangot az autó felé.Harry ezt megelégelte,ezért megadtam neki a lehetőséget,hogy otthagyjon engem és Bellet a kocsiban,és odatoltam őt az anyósülésre.'Bújj el Belle,csak rejtőzz el oda.' Suttogtam,ő pedig lesüllyedt az ülés alá,így csak a cipőjét lehetett látni.Hála istennek,hogy olyan pici.'Mi a bajod?' Morogta Harry,miközben lerázta magáról a száradt sarat,és levette a ruháját.Hallottam valaki mást errefelé sétálni,és hevesen lélegezni.'Idehoztátok őt?' Mohón kérdezte a főnök,közben rám és Harryre nézett,figyelte,hátha észreveszi rajtunk a blöffölés jelét.Mielőtt Harry lerombolhatná a tervem,gyorsan megrúgtam a lábát.'Nem,sajnos még nem.' Gyorsan válaszoltam,kiszálltam a kocsiból,és Harry mellé álltam.Rám meresztette a szemét,aztán mindketten visszanéztünk a főnökre.'Tudom,hogy hazudsz Zayn.Mit mondtam neked?Ha hazudsz,meg leszel büntetve.Harry,hozd ide a lányt.' Mondta.Az arca tele volt gonoszsággal.Borostyánkő fekete szeme volt,barna haja,valószínűleg 50 éves volt,és rohadtul ijesztő.De sosem értettem meg,hogy miért akarja Bellet.Sosem mondta el,hogy miért,megkérdeztem volna,de elhessegetné,és témát váltana.Harry bólintott,és beugrott a kocsiba,én megpróbáltam odamenni,és megmenti Bellet,de a főnök megragadta a vállam,és odaszorította a nyakcsontomhoz,ezzel szédülté téve.'Azt javaslom azt tedd,amit Zaynnek mondtam.' Parancsolta.Bólintottam,ő arrébb lökött,ahogy megfogtam a vállamat fájdalmamban.Visszanyertem a tekintetem,és a kocsi másik oldalához futottam,ahol Belle volt,és kirántottam őt az ülés alól,még Harry előtt.'ZAYN!ÁLLJ LE' Üvöltötte Harry,én kisegítettem őt a kocsiból,még mindig borzongott félelmében,néhány könnycsepp hullott le az arcán,és nyöszörgött.'Zayn nem akarod,hogy a drága Annabellednek bántódása essen,igaz?' Hallottam ahogy a főnök kérdezi,elnevette magát,és elindult felénk,kissé botorkált a sötétben.'Gyerünk Belle,el kell tűnnünk innen.' Suttogtam a fülébe,ő gyengén bólintott,megragadtam a karját,majd elfutottunk be az erdőbe.*Annabelle szemszöge*Körülbelül 3 percig bújkáltam az ülés alatt,nagyon kényelmetlen volt.Meg voltam rázkódtatva,mert nem tudtam,hogy mi fog velem történni.Hallottam egy másik férfi hangját,sokkal idősebb volt,de a hangja nagyon bizalmas.Nem tudtam ki az,és megrázkódtam,mikor megéreztem Harryt,azt hiszem ez a neve,megpróbált megragadni,és megemelni,nem tudtam mit tegyek.Az egyetlen akiben bíztam,az Zayn.Annak ellenére,hogy elrabolt,ő volt az,aki megpróbált megmenteni,és elrejteni,gondolom a biztonságom érdekében tette.De Harry simán becsapna engem,és nem éreztem magam biztonságban mellette.Sírni és nyöszörögni kezdtem,mikor erős karokat éreztem a derekamon,és kiszedett a kocsiból.Zayn megint megmentett,komolyan nem tudtam,mit gondoljak.Rápillantottam,és ijedtnek tűnt.Eléggé aggódónak nézett ki,szenvedés öntötte el a szemeit,kissé rázkódott,mivel fogott,én is éreztem.'El kell tűnnünk.' Mormolta,éreztem a meleg leheletét a nyakamon,bólintottam.Vezetett az erdőbe,de valaki követett minket.Gyorsan megfordultam,szemtől szemben találtam magam azzal az emberrel,aki 10 évig tönkretette az életemet.'Gyerünk Annabelle,milyen jó,hogy újra látlak.' Vigyorgott,a kezeit az arcomra tette,és kissé megcirógatta.Nem tudtam megmozdulni.A földhöz voltam fagyva,levegőt sem vettem,csak álltam ott,merev tekintettel.Hogy jöhetett vissza?Zayn védelmezően közelebb jött,köztem,és a férfi közt állt.Megfogta a kezem,és kissé szorongatta.'Ismered őt Belle?' Kérdezte,én attól a ponttól kezdve,hogy megláttam,lefagytam.Erőtlenül bólintottam,majd elfordultam.'Kérlek Zayn,menjünk.Légyszíves.' Suttogtam,bólintott,és még mielőtt a férfi előrébb tudott volna jönni,Zayn elhúzott a merev helyzetemből,és elmenekültünk.El a háztól,el Harrytől,és el a férfitól,aki pokollá tette a gyerekkorom nagy részét.'El fogod mondani,hogy mi volt ez az egész?' Kérdezte Zayn két levegővétel között,miközben tovább futottunk,botorkálva az erdőben fák és növények közt.'Most nem ez a megfelelő idő.' Suttogtam,ahogy további néhány könnycsepp áramlott az arcomról,mikor visszaemlékeztem a kegyetlen emlékekre abból az időből,de ez nem változtatott meg egy dolgot.Mindegy,hogy 10 éve volt,vagy 100 éve,megtörtént,és sosem fogok megbocsátani neki.Zayn észrevette a könnyeimet,gyorsan megállt,ezzel megállítva engem is.Körbefonta a karjával a derekam,gyengéden hozzáért az arcomhoz,elsöpörve a könnyeket,és emlékeket.Előrehajolt,az orraink érintkeztek,pár másodpercig habozott,mielőtt az ajkaing egymásnak nyomódtak.Lehunytam a szemeim,és körbefontam a karomat a nyaka körül,míg ő a derekamra csúsztatta a kezét,és az ajkaink szinkronban mozogtak.Az érzés a gyomromban volt,próbáltam megállítani a szikrákat,amelyek ki akartak törni,de kontrollálhatatlanak voltak.Úgy értem,az baj,ha csókolózol az elrablóddal,és élvezted,többért vágyakozva?Ez csak a kezdet volt.‘Teljesen megőrültél?!’ Sziszegtem.Mármint,megáll a kocsival a főnök háza előtt,miközben Belle velünk van!Meg akar öletni minket?!Óvatosan figyeltem a reakcióját,önelégülten elvigyorodott,mutatva a gödröcskéit.Felnézett a földről,ahogy feltekertem az ablakot.A szemem sarkából Bellet figyeltem,ő rám és a másik pasasra nézett.Tanácstalannak,és egészen rémültnek nézett ki.‘Meg kell mutatnunk neki!’Nem elfeledkezve,hogy hogy fog fizetni nekünk!’ Mondta izgatottan,majd megnyalta az ajkát,közben rám és Bellere nézve vigyorgott.Egy fasz,azt hittem van egy tervünk.‘Nem!Nem,én vele vagyok!Nem fogjuk csak úgy tovább adni,távol kell tartanunk tőle,nincs biztonságban mellette.’ Utasítottam határozottan.Védelmezően közelebb csúsztam Bellehez,ahogy ő lapult.A reakciója önelégült vigyorból feszültre,és dühösre váltott.Összehúzta a szemöldökét,az ajka hirtelen egy egyenes vonallá lett,és megvakarta a tarkóját.‘Ezt kell tennünk.És már nem tudsz megállítani,már itt vagyunk,és nem fordulok vissza.’ Mondta,megint elvigyorodott,kikapcsolta a biztonsági övét, kinyitotta a kocsi ajtaját,és kiszállt.Elsétált Belle ajtójához,és kinyitotta,én pedig megpróbáltam szorosan megragadni a karját,a kezemmel szorosan fogtam a derekát,és felhúztam az ölembe.‘A halott testemen át.’ Figyelmeztettem,megmutatva,hogy nem félek tőle,és attól sem,ha megöl,ha Bellenek nem esik baja.‘Majd megbeszéljük.De most szállj ki a kocsiból,és ne legyél hülye.’ Figyelmeztetett,majd beugrott a kocsiba,és elkezdett rosszul bánni Bellel,megpróbálta kivenni a szorításom alól,de nem hagytam.Meghúzta a haját,Belle pedig sikított a fájdalomtól,és ettől az egész nyugtalan helyzettől,mi pedig nem vettük észre,hogy a ház hátsó ajtaja kissé kinyílt.‘Zayn?Harry?Ti vagytok? Hallottam azt a szörnyű,utálatos hangot az autó felé.Harry ezt megelégelte,ezért megadtam neki a lehetőséget,hogy otthagyjon engem és Bellet a kocsiban,és odatoltam őt az anyósülésre.'Bújj el Belle,csak rejtőzz el oda.' Suttogtam,ő pedig lesüllyedt az ülés alá,így csak a cipőjét lehetett látni.Hála istennek,hogy olyan pici.'Mi a bajod?' Morogta Harry,miközben lerázta magáról a száradt sarat,és levette a ruháját.Hallottam valaki mást errefelé sétálni,és hevesen lélegezni.'Idehoztátok őt?' Mohón kérdezte a főnök,közben rám és Harryre nézett,figyelte,hátha észreveszi rajtunk a blöffölés jelét.Mielőtt Harry lerombolhatná a tervem,gyorsan megrúgtam a lábát.'Nem,sajnos még nem.' Gyorsan válaszoltam,kiszálltam a kocsiból,és Harry mellé álltam.Rám meresztette a szemét,aztán mindketten visszanéztünk a főnökre.'Tudom,hogy hazudsz Zayn.Mit mondtam neked?Ha hazudsz,meg leszel büntetve.Harry,hozd ide a lányt.' Mondta.Az arca tele volt gonoszsággal.Borostyánkő fekete szeme volt,barna haja,valószínűleg 50 éves volt,és rohadtul ijesztő.De sosem értettem meg,hogy miért akarja Bellet.Sosem mondta el,hogy miért,megkérdeztem volna,de elhessegetné,és témát váltana.Harry bólintott,és beugrott a kocsiba,én megpróbáltam odamenni,és megmenti Bellet,de a főnök megragadta a vállam,és odaszorította a nyakcsontomhoz,ezzel szédülté téve.'Azt javaslom azt tedd,amit Zaynnek mondtam.' Parancsolta.Bólintottam,ő arrébb lökött,ahogy megfogtam a vállamat fájdalmamban.Visszanyertem a tekintetem,és a kocsi másik oldalához futottam,ahol Belle volt,és kirántottam őt az ülés alól,még Harry előtt.'ZAYN!ÁLLJ LE' Üvöltötte Harry,én kisegítettem őt a kocsiból,még mindig borzongott félelmében,néhány könnycsepp hullott le az arcán,és nyöszörgött.'Zayn nem akarod,hogy a drága Annabellednek bántódása essen,igaz?' Hallottam ahogy a főnök kérdezi,elnevette magát,és elindult felénk,kissé botorkált a sötétben.'Gyerünk Belle,el kell tűnnünk innen.' Suttogtam a fülébe,ő gyengén bólintott,megragadtam a karját,majd elfutottunk be az erdőbe.*Annabelle szemszöge*Körülbelül 3 percig bújkáltam az ülés alatt,nagyon kényelmetlen volt.Meg voltam rázkódtatva,mert nem tudtam,hogy mi fog velem történni.Hallottam egy másik férfi hangját,sokkal idősebb volt,de a hangja nagyon bizalmas.Nem tudtam ki az,és megrázkódtam,mikor megéreztem Harryt,azt hiszem ez a neve,megpróbált megragadni,és megemelni,nem tudtam mit tegyek.Az egyetlen akiben bíztam,az Zayn.Annak ellenére,hogy elrabolt,ő volt az,aki megpróbált megmenteni,és elrejteni,gondolom a biztonságom érdekében tette.De Harry simán becsapna engem,és nem éreztem magam biztonságban mellette.Sírni és nyöszörögni kezdtem,mikor erős karokat éreztem a derekamon,és kiszedett a kocsiból.Zayn megint megmentett,komolyan nem tudtam,mit gondoljak.Rápillantottam,és ijedtnek tűnt.Eléggé aggódónak nézett ki,szenvedés öntötte el a szemeit,kissé rázkódott,mivel fogott,én is éreztem.'El kell tűnnünk.' Mormolta,éreztem a meleg leheletét a nyakamon,bólintottam.Vezetett az erdőbe,de valaki követett minket.Gyorsan megfordultam,szemtől szemben találtam magam azzal az emberrel,aki 10 évig tönkretette az életemet.'Gyerünk Annabelle,milyen jó,hogy újra látlak.' Vigyorgott,a kezeit az arcomra tette,és kissé megcirógatta.Nem tudtam megmozdulni.A földhöz voltam fagyva,levegőt sem vettem,csak álltam ott,merev tekintettel.Hogy jöhetett vissza?Zayn védelmezően közelebb jött,köztem,és a férfi közt állt.Megfogta a kezem,és kissé szorongatta.'Ismered őt Belle?' Kérdezte,én attól a ponttól kezdve,hogy megláttam,lefagytam.Erőtlenül bólintottam,majd elfordultam.'Kérlek Zayn,menjünk.Légyszíves.' Suttogtam,bólintott,és még mielőtt a férfi előrébb tudott volna jönni,Zayn elhúzott a merev helyzetemből,és elmenekültünk.El a háztól,el Harrytől,és el a férfitól,aki pokollá tette a gyerekkorom nagy részét.'El fogod mondani,hogy mi volt ez az egész?' Kérdezte Zayn két levegővétel között,miközben tovább futottunk,botorkálva az erdőben fák és növények közt.'Most nem ez a megfelelő idő.' Suttogtam,ahogy további néhány könnycsepp áramlott az arcomról,mikor visszaemlékeztem a kegyetlen emlékekre abból az időből,de ez nem változtatott meg egy dolgot.Mindegy,hogy 10 éve volt,vagy 100 éve,megtörtént,és sosem fogok megbocsátani neki.Zayn észrevette a könnyeimet,gyorsan megállt,ezzel megállítva engem is.Körbefonta a karjával a derekam,gyengéden hozzáért az arcomhoz,elsöpörve a könnyeket,és emlékeket.Előrehajolt,az orraink érintkeztek,pár másodpercig habozott,mielőtt az ajkaing egymásnak nyomódtak.Lehunytam a szemeim,és körbefontam a karomat a nyaka körül,míg ő a derekamra csúsztatta a kezét,és az ajkaink szinkronban mozogtak.Az érzés a gyomromban volt,próbáltam megállítani a szikrákat,amelyek ki akartak törni,de kontrollálhatatlanak voltak.Úgy értem,az baj,ha csókolózol az elrablóddal,és élvezted,többért vágyakozva?Ez csak a kezdet volt.
‘Teljesen megőrültél?!’ Sziszegtem.Mármint,megáll a kocsival a főnök háza előtt,miközben Belle velünk van!Meg akar öletni minket?!Óvatosan figyeltem a reakcióját,önelégülten elvigyorodott,mutatva a gödröcskéit.Felnézett a földről,ahogy feltekertem az ablakot.A szemem sarkából Bellet figyeltem,ő rám és a másik pasasra nézett.Tanácstalannak,és egészen rémültnek nézett ki.‘Meg kell mutatnunk neki!’Nem elfeledkezve,hogy hogy fog fizetni nekünk!’ Mondta izgatottan,majd megnyalta az ajkát,közben rám és Bellere nézve vigyorgott.Egy fasz,azt hittem van egy tervünk.‘Nem!Nem,én vele vagyok!Nem fogjuk csak úgy tovább adni,távol kell tartanunk tőle,nincs biztonságban mellette.’ Utasítottam határozottan.Védelmezően közelebb csúsztam Bellehez,ahogy ő lapult.A reakciója önelégült vigyorból feszültre,és dühösre váltott.Összehúzta a szemöldökét,az ajka hirtelen egy egyenes vonallá lett,és megvakarta a tarkóját.‘Ezt kell tennünk.És már nem tudsz megállítani,már itt vagyunk,és nem fordulok vissza.’ Mondta,megint elvigyorodott,kikapcsolta a biztonsági övét, kinyitotta a kocsi ajtaját,és kiszállt.Elsétált Belle ajtójához,és kinyitotta,én pedig megpróbáltam szorosan megragadni a karját,a kezemmel szorosan fogtam a derekát,és felhúztam az ölembe.‘A halott testemen át.’ Figyelmeztettem,megmutatva,hogy nem félek tőle,és attól sem,ha megöl,ha Bellenek nem esik baja.‘Majd megbeszéljük.De most szállj ki a kocsiból,és ne legyél hülye.’ Figyelmeztetett,majd beugrott a kocsiba,és elkezdett rosszul bánni Bellel,megpróbálta kivenni a szorításom alól,de nem hagytam.Meghúzta a haját,Belle pedig sikított a fájdalomtól,és ettől az egész nyugtalan helyzettől,mi pedig nem vettük észre,hogy a ház hátsó ajtaja kissé kinyílt.‘Zayn?Harry?Ti vagytok? Hallottam azt a szörnyű,utálatos hangot az autó felé.Harry ezt megelégelte,ezért megadtam neki a lehetőséget,hogy otthagyjon engem és Bellet a kocsiban,és odatoltam őt az anyósülésre.'Bújj el Belle,csak rejtőzz el oda.' Suttogtam,ő pedig lesüllyedt az ülés alá,így csak a cipőjét lehetett látni.Hála istennek,hogy olyan pici.'Mi a bajod?' Morogta Harry,miközben lerázta magáról a száradt sarat,és levette a ruháját.Hallottam valaki mást errefelé sétálni,és hevesen lélegezni.'Idehoztátok őt?' Mohón kérdezte a főnök,közben rám és Harryre nézett,figyelte,hátha észreveszi rajtunk a blöffölés jelét.Mielőtt Harry lerombolhatná a tervem,gyorsan megrúgtam a lábát.'Nem,sajnos még nem.' Gyorsan válaszoltam,kiszálltam a kocsiból,és Harry mellé álltam.Rám meresztette a szemét,aztán mindketten visszanéztünk a főnökre.'Tudom,hogy hazudsz Zayn.Mit mondtam neked?Ha hazudsz,meg leszel büntetve.Harry,hozd ide a lányt.' Mondta.Az arca tele volt gonoszsággal.Borostyánkő fekete szeme volt,barna haja,valószínűleg 50 éves volt,és rohadtul ijesztő.De sosem értettem meg,hogy miért akarja Bellet.Sosem mondta el,hogy miért,megkérdeztem volna,de elhessegetné,és témát váltana.Harry bólintott,és beugrott a kocsiba,én megpróbáltam odamenni,és megmenti Bellet,de a főnök megragadta a vállam,és odaszorította a nyakcsontomhoz,ezzel szédülté téve.'Azt javaslom azt tedd,amit Zaynnek mondtam.' Parancsolta.Bólintottam,ő arrébb lökött,ahogy megfogtam a vállamat fájdalmamban.Visszanyertem a tekintetem,és a kocsi másik oldalához futottam,ahol Belle volt,és kirántottam őt az ülés alól,még Harry előtt.'ZAYN!ÁLLJ LE' Üvöltötte Harry,én kisegítettem őt a kocsiból,még mindig borzongott félelmében,néhány könnycsepp hullott le az arcán,és nyöszörgött.'Zayn nem akarod,hogy a drága Annabellednek bántódása essen,igaz?' Hallottam ahogy a főnök kérdezi,elnevette magát,és elindult felénk,kissé botorkált a sötétben.'Gyerünk Belle,el kell tűnnünk innen.' Suttogtam a fülébe,ő gyengén bólintott,megragadtam a karját,majd elfutottunk be az erdőbe.*Annabelle szemszöge*Körülbelül 3 percig bújkáltam az ülés alatt,nagyon kényelmetlen volt.Meg voltam rázkódtatva,mert nem tudtam,hogy mi fog velem történni.Hallottam egy másik férfi hangját,sokkal idősebb volt,de a hangja nagyon bizalmas.Nem tudtam ki az,és megrázkódtam,mikor megéreztem Harryt,azt hiszem ez a neve,megpróbált megragadni,és megemelni,nem tudtam mit tegyek.Az egyetlen akiben bíztam,az Zayn.Annak ellenére,hogy elrabolt,ő volt az,aki megpróbált megmenteni,és elrejteni,gondolom a biztonságom érdekében tette.De Harry simán becsapna engem,és nem éreztem magam biztonságban mellette.Sírni és nyöszörögni kezdtem,mikor erős karokat éreztem a derekamon,és kiszedett a kocsiból.Zayn megint megmentett,komolyan nem tudtam,mit gondoljak.Rápillantottam,és ijedtnek tűnt.Eléggé aggódónak nézett ki,szenvedés öntötte el a szemeit,kissé rázkódott,mivel fogott,én is éreztem.'El kell tűnnünk.' Mormolta,éreztem a meleg leheletét a nyakamon,bólintottam.Vezetett az erdőbe,de valaki követett minket.Gyorsan megfordultam,szemtől szemben találtam magam azzal az emberrel,aki 10 évig tönkretette az életemet.'Gyerünk Annabelle,milyen jó,hogy újra látlak.' Vigyorgott,a kezeit az arcomra tette,és kissé megcirógatta.Nem tudtam megmozdulni.A földhöz voltam fagyva,levegőt sem vettem,csak álltam ott,merev tekintettel.Hogy jöhetett vissza?Zayn védelmezően közelebb jött,köztem,és a férfi közt állt.Megfogta a kezem,és kissé szorongatta.'Ismered őt Belle?' Kérdezte,én attól a ponttól kezdve,hogy megláttam,lefagytam.Erőtlenül bólintottam,majd elfordultam.'Kérlek Zayn,menjünk.Légyszíves.' Suttogtam,bólintott,és még mielőtt a férfi előrébb tudott volna jönni,Zayn elhúzott a merev helyzetemből,és elmenekültünk.El a háztól,el Harrytől,és el a férfitól,aki pokollá tette a gyerekkorom nagy részét.'El fogod mondani,hogy mi volt ez az egész?' Kérdezte Zayn két levegővétel között,miközben tovább futottunk,botorkálva az erdőben fák és növények közt.'Most nem ez a megfelelő idő.' Suttogtam,ahogy további néhány könnycsepp áramlott az arcomról,mikor visszaemlékeztem a kegyetlen emlékekre abból az időből,de ez nem változtatott meg egy dolgot.Mindegy,hogy 10 éve volt,vagy 100 éve,megtörtént,és sosem fogok megbocsátani neki.Zayn észrevette a könnyeimet,gyorsan megállt,ezzel megállítva engem is.Körbefonta a karjával a derekam,gyengéden hozzáért az arcomhoz,elsöpörve a könnyeket,és emlékeket.Előrehajolt,az orraink érintkeztek,pár másodpercig habozott,mielőtt az ajkaing egymásnak nyomódtak.Lehunytam a szemeim,és körbefontam a karomat a nyaka körül,míg ő a derekamra csúsztatta a kezét,és az ajkaink szinkronban mozogtak.Az érzés a gyomromban volt,próbáltam megállítani a szikrákat,amelyek ki akartak törni,de kontrollálhatatlanak voltak.Úgy értem,az baj,ha csókolózol az elrablóddal,és élvezted,többért vágyakozva?Ez csak a kezdet volt.